2.

Innentől kezdve egyre többen jönnek be. Egyszer csak arra kapom fel a fejem hogy a bemondóba benyögnek egy olyat 'Herczeg Zoét kérem hogy menjen hátra segíteni a mosogatásba.' Lesütöm a fejem hogy ez milyen ciki, de nem tudom mit kell csinálnom, most küldjem el a vevőt a másik kasszához? De oda jön hozzám a fekete hajú srác és mondja hogy átveszi, meg köszöntem majd hátra indulok. Először nem értem hogy milyen mosogatásról lehet szó, hisz mit kell mosogatni? Hátra értem és rápillantok a szőke hajú srácra aki szintén mosogat. Mire leesik hogy vannak eléggé mocskos tányérok. De nem értem azt se hogy miért küldenek hátra, ha elől van egy csomó vevő. Vajon hárman megbirkóznak vele? Hát ha nem majd megint kapunk egy bejelentést.

-Én hol segítsek? - kérdezem. Mert látom hogy ráérősen elboldogul az edényekkel.

- Állj mellém mosogatni, kérlek. - arrébb lép hogy nekem is legyen hely, hogy tudjak mosogatni. Mellé lépek majd belekezdek, pár percig néma csend van, nem tudom, hogy vajon meg kéne szólalnom, vagy jobb ha csendbe mosogatok.

Már egy ideje itt állunk és mosogatunk és nem akar elfogyni a mocskos edény. De a csend se tör  meg, de már unom a mosogatást így kicsit hanyagabbul és gyorsabban dolgozok és véletlenül elvágom egy késsel az ujjam és felszisszentek.

-Mit csináltál? - fordul felém aggódó tekintettel.

-Meg vágtam magam - felelem, miközben közelebbről szemügyre veszi az ujjam.

-Nem tűnik valami mélynek, de elég nagy.

-Meg csíp - szorítom össze fogaimat, mert nem kellemes érzés járja át az ujjam.

- Hátrébb van egy elsősegély láda, abban biztos van tapasz, várj hozok, addig ülj le - hátat fordít nekem és odamegy egy szekrényhez a felső fiókjába turkálni. Tényleg jó hátra tették azt a szekrényt is. Leülök egy üres pultra ahol remélem semmi vizet nem zavarok. Hamar vissza is jön a sebtapasszal és már a kezemért nyúl hogy beragassza.

-Köszönöm.- nyögöm ki végül.

-Nem tesz semmit, de azért vigyázz - mondja figyelmesen, elég kedvesnek tűnik, főleg hogy csak így ismeretlenül segít.

-Hogy hívnak?

-Yoo YoungJae, de csak YoungJae - a szemembe néz még kimondja azt a maga módján furcsa nevét. A sebtapaszt felragasztva kinyújtja felém a kezét -Na és téged?- felhúzza az egyik szemöldökét.

- Herczeg Zoé, de inkább csak Zoé vagy Zoi - fogom meg a kezét,és a lendület miatt kicsit megrázom, elengedem egy mosoly hagyja el a számat. Mivel a belőlem kitörő kíváncsiságot csillapítani nem tudom így rákérdezek - Te nem idevalósi vagy,igaz?

-Igazad van, tényleg nem -mosolyodik el.

-Hova valósi vagy? - érdeklődöm, a kíváncsi tekintettemmel.

-Én Koreai származású vagyok. -Ezen már egy kicsit meglepődtem hisz, az a kontinens elég messze van innen, Amerika jobb hely és közelebb is van.

-De nem értem - felhúzom az egyik szemöldököm és kérdőn nézek a szemébe. - miért jöttél ide a föld másik oldalára, miközben ott van Amerika?

-Azért mert nekem kellett hoznom neked sebtapaszt mert elvágtad az ujjad. -neveti el magát. Én is persze ezen elnevetem magam.

-Óóó igen? Ezzel a küldetéssel lettél megbízva? - folytatom. De mielőtt tovább beszélgethettünk volna a bemondóba beleszólt egy hang ami azt mondta hogy 'Herczeg Zoét kérem előre az asztalokhoz takarításra,köszönöm.'  - Majd később fejezzük a beszélgetést, menj, vár a nagy takarítás. -kötekedős hangon megnyomja a takarítást. Én a fejemmel biccentek egyet és előre indulok, közbe pedig tök cikin érzem magam hogy az első napon 2x is bejelentették a nevem. Lesütött fejjel keresem a felmosót, mikor hirtelen ráléptem valami csúszós és folyékony állapotú valamire. Mire észbe kapok már a seggemen ülök, a szószban? (Hát ez vér ciki, remélem nem figyelt ide senki.) Lenézek a földre hogy pontosan mibe is csúsztam el majd hogy mennyire is fáj a hátsóm, mikor egy kezet meglátok az arcom előtt és felnézek, és látom hogy éppen felállni akar segíteni, egy jól kinéző srác, kedves mosollyal az arcán.